Hogyan oldotta meg a Horthy-rendszerben a hatalom, hogy a választások ellenére az ellenzéknek reménye se legyen hatalomra kerülni? Van-e hasonlóság a főispánok és vármegyék régi és új világa között? Erről beszélgettünk Ignácz Károly történésszel, a Politikatörténeti Intézet munkatársával.
A Horthy-kor egymásnak ellentmondó és leegyszerűsítő értelmezésében közrejátszik, hogy a korántsem egységes időszakból mindenki kiválaszthatja a neki megfelelő részt, és annak eseményeit kiterjeszti az egész korszakra. Egy biztos: autoriter, tekintélyelvű rendszerről beszélhetünk. Miért volt abszurd a választási rendszer? Mennyire érvényesült az antiszemitizmus? Miért tért el a homoszexuális férfiak és nők szabályozása? Egy új kötet, a Kérdések és válaszok a Horthy-korról szerkesztőjével és társszerzőjével, Ignácz Károly történésszel beszélgettünk.
A Fidesz-KDNP adja a főpolgármestert, kétharmados többsége van a Fővárosi Közgyűlésben, ráadásul a 23-ból 17 kerületben is a kormánypártok delegálják a polgármestert. Egyértelműnek tűnik, hogy Tarlós Istvánnak igaza van, megdőlt a régi feltevés, amely szerint Budapest liberális. Vagy mégsem? Ignácz Károly történész a választói magatartások történeti összehasonlításával foglalkozik. Elemezte a múlt vasárnapi választások eredményét is.
Magyarországon jellemzően egészen visszafogott karácsonyi posztok jelennek meg a politikusoktól közösségi médiában. Azonban ez nem mindenhol van így.
Az ukrán elnök szerint Vlagyimir Putyin szándékosan választotta ezt az időpontot.
A Deutsche Welle az Orbán Viktor szerint is megromlott lengyel-magyar viszonyról ír, a Bloomberg a magdeburgi merénylet hátterét elemzi.
A hatóságok vizsgálják, mi történt pontosan.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
